Újkori görög dráma folytatása: hogyan bukott el 2015-ben Sziriza harca

2015 januárjában új kormány került Görögországban hatalomra. Az új baloldali pártokból összeálló Sziriza célja az volt, hogy a társadalmat érintő megszorítások nélkül levezényelje az ország pénzügyi válságát. Az Új Egyenlőség podcast adásában Pogátsa Zoltán és Kiss Ambrus beszélgetnek arról, hogy mi történt azóta, és milyen tanulságai vannak ennek az időszaknak. Costa Gavras Görögország 2015 című filmje dolgozza fel azt a szuverenitási harcot, amelyet Ciprasz miniszterelnök és kormánya folytatott az Eurózóna, Európa Központi Bank és az IMF képviselővel. Ennek elsődleges tétje az volt, milyen közös lépésekben állapodnak meg a felek, amely révén újabb hitelmentőcsomagot kaphat Görögország. Azaz hogyan biztosítható a bankrendszer likviditása, hogyan férhetnek hozzá a görögök a megtakarításaikhoz. A tárgyalások valódi kérdése az volt, hogy mennyire lehet a görög választók akaratát átírni olyan tárgyalóasztaloknál, amelyek demokratikus legitimitása megkérdőjelezhető. Mint kiderült egy erős demokratikus legitimitással rendelkező, újonnan megválasztott kormány is szűk utcában tud csak mozogni, és még egy népszavazás sem írja felül a pénzpiacok által kívülről diktált feltételeket. Az újkori görög dráma első vesztese politikai értelemben a Sziriza újbaloldali gazdaságpolitikai elveket követő szárnya volt. A számukra valójában nyertes népszavazás - 61%-a a szavazóknak elutasította a megszorításokra épülő hitelszerződést - másnapján lemondott Varufakisz pénzügyminiszter, ezzel teret nyertek azok az erők, akik a gyors megállapodásban, és a neoliberális gazdaságpolitikai eszközök elfogadásában voltak érdekeltek. A beszélgetésben arra is választ kap a hallgató, hogy az elmúlt 5 év eredményei, vagy éppen eredménytelenségei milyen tanulságokkal járnak,hogy néz ki, a mostani görög belpolitika. Nem meglepő, de valójában sokkal több a hasonlóság a mai jobboldali görög kormány és a magyar kormány politkája között…